Történelmi áttekintés

„A mai Csehország területén élő magyarok valójában Cseh-, Morvaország és Szilézia nem eredeti lakosai. A magyar nemzeti kisebbség cseh területen a történelmi fejlődés eredményeként jött létre a volt Csehszlovákia két önálló államra, Csehországra és Szlovákiára való felosztásával.”

A múltat – konkrétan a türelmi rendelet (1781. október 13.) utáni időszakot – tekintve azonban mégis található példa magyarok Csehországban történő letelepedésére. Ez pedig szorosan összefügg a kálvinizmus terjedésével. A 18. század fordulóján ugyanis, a cseh testvéregyház megsegítésére magyar lelkészek érkeztek Csehországba – név szerint Végh János, Tardy Mózes és Molnár Eduárd. A cseh és morva énekes- és imakönyvekben a mai napig megtalálható munkásságuk eredménye, amely a cseh protestantizmus újjászületésének is alapjául szolgált.

Magyar lelkipásztorok sírjai a libiši templomkertben

„Az utolsó népszámlálás eredményei szerint, amely 2001-ben történt, Csehországban a magyar nemzetiséghez 14.672 személy jelentkezett, amely 26%-os csökkenést jelentett az 1991-es eredményekkel szemben. Ez a csökkenés érezhető volt a többi kisebbségnél is. Ennek egyik okaként szerepel többek között az a tény is, hogy ez az adat az íven nem volt kötelezően kitöltendő. Több szakember nézete szerint jelenleg Cseh-, Morvaország és Szilézia térségében kb. 25 ezer magyar nemzetiségű polgár él. Legsűrűbb összetétele a Morva-Szilézia (2.514), Ústí nad Labem (2.106), Közép-Csehország (1.854), Prága (1.671) és Karlovy Vary (1.557) megyékben található.” 

(Hyvnar Anna beszámolója  A felszívódás veszélye, a fennmaradás esélyei című, 2009-es, bécsi kiadású könyvből) 

A mai csehországi szórványmagyarság kis létszáma ellenére is gazdag közösségi életet él. A magyar kulturális élettel, a Prágában (bár nem hivatalosan, de) működő óvodával, a néptánccsoportokkal (Brünn, Prága), a diákélettel (AED, KAFEDIK) egyetemben ugyanez elmondható az itt élő magyar keresztények illetve keresztyének hitéletéről is.

Magyar nyelvű katolikus misék 1992 ádventjától 12 éven keresztül havonta voltak tartva Prágában – a prágai magyar reformátusság pedig 1993 februárjától tart rendszeresen istentiszteleteket. Az első időszakban a Károly Egyetem Teológiai Karán tanuló teológusok váltották egymást a szolgálatban, 1997 őszétől a gyülekezetnek állandó lelkésze lett és azóta viseli  a „Prágai Református Missziós Gyülekezet” nevet. A gyülekezet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SzRKE) kötelékébe tartozik.

Ez a honlap a csehországi keresztyénséget hivatott összekovácsolni – beszámolva az országban történt egyházi eseményekről, alkalmakról. Az országos szintű missziói munka beindításán kívül a Prágai Magyar Református Missziós Gyülekezetnek nem titkolt célja a Református Egyház csehországi bejegyezetetése.

Adja Isten, hogy sikerüljön e törekvés!

Március 15-i megemlékezés a prágai Szent Bertalan templomban, 2010. március 13-án

„Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)